Az indiánok ősei a székely írás szójeleket
használó elődjét vitték magukkal Szibériából Amerikába 40-30 ezer évvel
ezelőtt. Ebből a szibériai forrásból hun közvetítéssel jutott a kínai írásba is néhány
jel. Ebben a cikkben eurázsiai párhuzamok segítségével bontjuk ki az anaszazi tál jeleinek értelmét.
1. ábra. Anaszazi tál felülnézeti világmodellel (fotógrafika)
Az anaszazi indiánok az USA területén
éltek az Újvilág felfedezése előtt és a penut indiánok közé sorolják be
őket. Otto von Sadovszky és Szabó István Mihály a penut indiánokat
tartja - meggyőző érveléssel és nyelvi azonosságok felmutatásával - a
magyarok és az obi-ugorok nyelvrokonainak. E felismerésüket most újabb
írástörténeti alátámasztással erősíthetjük meg (korábban már mutattunk
be hasonlókat, pl. a Jóma ligatúrát).
Az eredeti anaszazi indián tál közepe
kopott és lyukas, amit a rajzi rekonstrukció során eltüntettem
(befoltoztam az edényt), hogy a grafikai képet és a jeleket
zavartalanul, az eredeti állapotnak megfelelően láthassuk. Előzőleg
megnyugtatóan sikerült tisztázni, hogy a tál közepén nagy
valószínűséggel nem volt további jel, azaz a fenti képen a teljes
jelkészletet látjuk.
A tálon három székely jel: az "f"
(Föld), az "m" (magas) és az "s" (sarok) rokonát találjuk. Az
Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének kutatói (Simon Péter, Forrai
Sándor, Szekeres István és s sorok szerzője) a 90-es években már
tisztáztuk e székely betűk akrofóniáját; azaz tudjuk, hogy milyen
szójelekből alakultak ki ezek a betűk.
A fenti anaszazi tálon nem betűk,
hanem szójelek találhatók, amelyeket még ebben a minőségben (szójelként)
hoztak magukkal az indiánok ősei Szibériából. Ugyanezt a jelkészletet
találjuk a hunoknál is - azaz az anaszazi tál elemzésével hun őseink
jelhasználatáról is megtudhatunk valami újat.
A másolatok hosszú sorának
köszönhetően fennmaradt jelek (a szójeleket alkalmazó szibériai
írásrendszer) korát az Újvilágba vándorlás időpontja segít
meghatározni. Mivel ezt általában 40-30 000 évre becsülik, legalább
ennyi idős lehet a fenti indián jelek eredeti változata is (ha a
vándorlás időpontját jól határozták meg). Maga a tál természetesen jóval
később, nem sokkal Amerika felfedezése előtt készülhetett.
A Föld szójel
Az 1. ábrán látható anaszazi tál jelmontázsának alapja a körbe
zárt kereszt alakzattal rokon világmodell (mandala). Ez a székely írás
"f" (Föld) jelének rokona (azonban ezen az indián tálon nem az Éden négy
folyóját, hanem négy hegységét ábrázolták. A tál az Éden (az Ararát
térségének) jelképekből összeállított térképe. Ezt a világmodellt a
világ szinte minden tájára elvittek magukkal a 45-35 000 évvel ezelőtt
innen szétrajzó homo sapiens sapiens csoportok. Köztük voltak a
magyarság és az indiánok közös ősei is. Az elválás valahol a
Turáni-alföldön, vagy Szibériában következhetett be, amiből következően
a székely írás elődje az Éden területén keletkezhetett, legkésőbb kb.
50 000 évvel ezelőtt (ott alakulhatott ki és válhatott általánosan
ismertté a Föld szójel, még az elindulás előtt).
Ez a képszerkezet az ősvallás
világelképzelését, az őshazát és az isteni Teremtés helyszínét ábrázolja
- ezért volt olyan fontos a megőrzése minden - innen kirajzó - embercsoport számára.
2. ábra. A krí (cree) mandala a fenti
anaszazi tál világmodelljének rokona; a székely írás "s" (sarok) jelének
négy változata látható rajta
3. ábra. A chilei ezüst kabáttűn lévő világmodell a székely írás "f" jelének pontos megfelelője
4.
ábra. A kínai írás "Föld" szójele (Karlgren nyomán); azonos az
asztrológusok legalább az ókor óta alkalmazott "Föld" jelképével
5.
ábra. A székely "f" betű Bél Mátyás ábécéjéből; a felülnézeti
világmodell az Éden egy forrásból négy irányba tartó szent folyóit
ábrázolja, amelyekről az Ószövetség is megemlékezik
A "magas sarok" ligatúra
A kőkori világmodelleken gyakori a
sarkok jelölése valamilyen ligatúrával, amelyet rendszerint székely
jelek előképéből alkottak. Ilyet látunk ezen az anaszazi tálon is. Ez az indián
ligatúra a "magasba vezető út" és a "sarok" jeléből van összetéve.
Mindkét elemi jele hegyábrázolás.
6.
ábra. Az anaszazi sarokligatúra két jelből: a "sarok" és a "magas"
szójeléből áll; arra utal, hogy a sarkok hegyei a magasba (az égbe)
vezető lépcsőként szolgálnak
7. ábra. A Botalov által közölt késő
szarmata - kora hun csaton szintén a sarok jelét (a székely "s"
megfelelőjét) találjuk a világmodell sarkain; középen a négy szent folyó jele
8.
ábra. A Karanovo kultúra
pecsétnyomója (Makkay János nyomán); a világmodell sarkain a székely "s"
(sarok) és "sz" (szár "úr") jelek ligatúráját találjuk ("eget tartó fa"
kompozíciót alkotnak); a képszerkezet körbe zárt X alakja a "Föld"
szójele, a világmodell közepén az "r" (Rá napisten) jelképe
A "magas" szójel
A magas szójel hegyekből rakott
lépcsőt ábrázol s a magasba vezető út ősvallási gondolatát illusztrálja.
Ez az út az ősvallás központi témája volt, mert a természeti erőknek
kiszolgáltatott ember és az égiek kapcsolatát biztosította.
9. ábra. A székely írás "m" (magas) jele Bél Mátyás ábécéjéből
10. ábra. Korondi korsó magas szójele
11. ábra. Magyargyerőmonostori kályhacsempe "magasba vezető út" jelképe
12. ábra. A kínai "kaptató" szójel
13. ábra. Az anaszazi "magas" szójel
A "sarok" szójel
Az
1- ábrán látható indián sarokligatúrák egyik eleme a székely írás "s"
betűjének pontos megfelelője. Ez a székely betű a "sarok" szójeléből
keletkezett. Az indián jelrendszerben szintén szójel lehet. Értelmére a
világmodell sarkain való elhelyezéséből és a képi tartalmából
következtethetünk. Hegyet ábrázol, amelynek a sarkokon való
szerepeltetése világossá teszi, hogy ez esetben is az égbe vezető út
eurázsiai jelképének indián megfelelőjével van dolgunk.
14. ábra. A székely rovásírás "s" (sarok) jele Bél Mátyás ábécéjéből
15. ábra. Az anaszazi sarok szójel
Összegzés
Az anaszazi tál képszerkezete is, meg
az elemi összetevői megtalálhatók a magyar (hun) jelek világában. Az
1993-ban elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján bizonyos,
hogy ezek nem véletlenül egyeznek meg - azaz az anaszazi tálat a székely
írás előzményével írták meg.
Az írásrendszerek rokonságának
köszönhetően megértjük az anaszazi tálon lévő jelek ősvallási
mondanivalóját. A tál az Édent (a teremtett és rendezett Földet)
ábrázolja, sarkain a magas sarok jelképekkel. Tudjuk, hogy az ősvallás a
sarkokat megszemélyesített, a sarkoknak külön istene volt. Mivel sarok
(szár Óg) szavunk Heraklész nevével közös gyökerű, ezekben az anaszazi
sarkokban (hegyekben) Heraklész oszlopait tisztelhetjük.
A tál értelme "magas sarok földje"
vagy "magas szár Óg földje" lehetett. Mai értelme, európai
gondolkozással és szóhasználattal: "magasságos Heraklész úr földje".
Feltehető, hogy e közös jelek
valamikor közös szavakat jelöltek. Ez elvileg lehetőséget adhat az
anaszazi tál jeleinek hangzósítására (elolvasására is). A jelenlegi
tudásunk azonban nem elegendő ahhoz, hogy a jelentésüket tekintve
megértett jelképeket hangzósítsuk is, azaz kiolvassuk. Ehhez az indián
nyelveket kellene ismernünk. Akkor remélhető e téren előrelépés, ha a
penut indiánok nyelvében a magyar sarok "szár Óg", ma(gas) és Föld
szavak megfelelőit megtaláljuk. Erre van esély (amint a Jóma
megfelelőjét is megtaláltuk), de nem bizonyos, hogy e szavak máig
felismerhető formában megmaradtak az indiánoknál is.
Jókai
Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával
azonban eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről
is, ha a
falusi turizmus
keretében az országot járván eljut az
Őrségbe
és igénybe veszi a
veleméri Cserépmadár szállás
és a
Csinyálóház
vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető
Sindümúzeum
kiállítását a magyar hieroglif írásról.
Budapest legjobb leírása http://www.budapestcity.org/
1. ábra. Anaszazi tál felülnézeti világmodellel (fotógrafika)
Az anaszazi indiánok az USA területén
éltek az Újvilág felfedezése előtt és a penut indiánok közé sorolják be
őket. Otto von Sadovszky és Szabó István Mihály a penut indiánokat
tartja - meggyőző érveléssel és nyelvi azonosságok felmutatásával - a
magyarok és az obi-ugorok nyelvrokonainak. E felismerésüket most újabb
írástörténeti alátámasztással erősíthetjük meg (korábban már mutattunk
be hasonlókat, pl. a Jóma ligatúrát).
Az eredeti anaszazi indián tál közepe
kopott és lyukas, amit a rajzi rekonstrukció során eltüntettem
(befoltoztam az edényt), hogy a grafikai képet és a jeleket
zavartalanul, az eredeti állapotnak megfelelően láthassuk. Előzőleg
megnyugtatóan sikerült tisztázni, hogy a tál közepén nagy
valószínűséggel nem volt további jel, azaz a fenti képen a teljes
jelkészletet látjuk.
A tálon három székely jel: az "f"
(Föld), az "m" (magas) és az "s" (sarok) rokonát találjuk. Az
Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének kutatói (Simon Péter, Forrai
Sándor, Szekeres István és s sorok szerzője) a 90-es években már
tisztáztuk e székely betűk akrofóniáját; azaz tudjuk, hogy milyen
szójelekből alakultak ki ezek a betűk.
A fenti anaszazi tálon nem betűk,
hanem szójelek találhatók, amelyeket még ebben a minőségben (szójelként)
hoztak magukkal az indiánok ősei Szibériából. Ugyanezt a jelkészletet
találjuk a hunoknál is - azaz az anaszazi tál elemzésével hun őseink
jelhasználatáról is megtudhatunk valami újat.
A másolatok hosszú sorának
köszönhetően fennmaradt jelek (a szójeleket alkalmazó szibériai
írásrendszer) korát az Újvilágba vándorlás időpontja segít
meghatározni. Mivel ezt általában 40-30 000 évre becsülik, legalább
ennyi idős lehet a fenti indián jelek eredeti változata is (ha a
vándorlás időpontját jól határozták meg). Maga a tál természetesen jóval
később, nem sokkal Amerika felfedezése előtt készülhetett.
A Föld szójel
Az 1. ábrán látható anaszazi tál jelmontázsának alapja a körbe
zárt kereszt alakzattal rokon világmodell (mandala). Ez a székely írás
"f" (Föld) jelének rokona (azonban ezen az indián tálon nem az Éden négy
folyóját, hanem négy hegységét ábrázolták. A tál az Éden (az Ararát
térségének) jelképekből összeállított térképe. Ezt a világmodellt a
világ szinte minden tájára elvittek magukkal a 45-35 000 évvel ezelőtt
innen szétrajzó homo sapiens sapiens csoportok. Köztük voltak a
magyarság és az indiánok közös ősei is. Az elválás valahol a
Turáni-alföldön, vagy Szibériában következhetett be, amiből következően
a székely írás elődje az Éden területén keletkezhetett, legkésőbb kb.
50 000 évvel ezelőtt (ott alakulhatott ki és válhatott általánosan
ismertté a Föld szójel, még az elindulás előtt).
Ez a képszerkezet az ősvallás
világelképzelését, az őshazát és az isteni Teremtés helyszínét ábrázolja
- ezért volt olyan fontos a megőrzése minden - innen kirajzó - embercsoport számára.
2. ábra. A krí (cree) mandala a fenti
anaszazi tál világmodelljének rokona; a székely írás "s" (sarok) jelének
négy változata látható rajta
3. ábra. A chilei ezüst kabáttűn lévő világmodell a székely írás "f" jelének pontos megfelelője
4.
ábra. A kínai írás "Föld" szójele (Karlgren nyomán); azonos az
asztrológusok legalább az ókor óta alkalmazott "Föld" jelképével
5.
ábra. A székely "f" betű Bél Mátyás ábécéjéből; a felülnézeti
világmodell az Éden egy forrásból négy irányba tartó szent folyóit
ábrázolja, amelyekről az Ószövetség is megemlékezik
A "magas sarok" ligatúra
A kőkori világmodelleken gyakori a
sarkok jelölése valamilyen ligatúrával, amelyet rendszerint székely
jelek előképéből alkottak. Ilyet látunk ezen az anaszazi tálon is. Ez az indián
ligatúra a "magasba vezető út" és a "sarok" jeléből van összetéve.
Mindkét elemi jele hegyábrázolás.
6.
ábra. Az anaszazi sarokligatúra két jelből: a "sarok" és a "magas"
szójeléből áll; arra utal, hogy a sarkok hegyei a magasba (az égbe)
vezető lépcsőként szolgálnak
7. ábra. A Botalov által közölt késő
szarmata - kora hun csaton szintén a sarok jelét (a székely "s"
megfelelőjét) találjuk a világmodell sarkain; középen a négy szent folyó jele
8.
ábra. A Karanovo kultúra
pecsétnyomója (Makkay János nyomán); a világmodell sarkain a székely "s"
(sarok) és "sz" (szár "úr") jelek ligatúráját találjuk ("eget tartó fa"
kompozíciót alkotnak); a képszerkezet körbe zárt X alakja a "Föld"
szójele, a világmodell közepén az "r" (Rá napisten) jelképe
A "magas" szójel
A magas szójel hegyekből rakott
lépcsőt ábrázol s a magasba vezető út ősvallási gondolatát illusztrálja.
Ez az út az ősvallás központi témája volt, mert a természeti erőknek
kiszolgáltatott ember és az égiek kapcsolatát biztosította.
9. ábra. A székely írás "m" (magas) jele Bél Mátyás ábécéjéből
10. ábra. Korondi korsó magas szójele
11. ábra. Magyargyerőmonostori kályhacsempe "magasba vezető út" jelképe
12. ábra. A kínai "kaptató" szójel
13. ábra. Az anaszazi "magas" szójel
Az
1- ábrán látható indián sarokligatúrák egyik eleme a székely írás "s"
betűjének pontos megfelelője. Ez a székely betű a "sarok" szójeléből
keletkezett. Az indián jelrendszerben szintén szójel lehet. Értelmére a
világmodell sarkain való elhelyezéséből és a képi tartalmából
következtethetünk. Hegyet ábrázol, amelynek a sarkokon való
szerepeltetése világossá teszi, hogy ez esetben is az égbe vezető út
eurázsiai jelképének indián megfelelőjével van dolgunk.
14. ábra. A székely rovásírás "s" (sarok) jele Bél Mátyás ábécéjéből
15. ábra. Az anaszazi sarok szójel
Összegzés
Az anaszazi tál képszerkezete is, meg
az elemi összetevői megtalálhatók a magyar (hun) jelek világában. Az
1993-ban elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján bizonyos,
hogy ezek nem véletlenül egyeznek meg - azaz az anaszazi tálat a székely
írás előzményével írták meg.
Az írásrendszerek rokonságának
köszönhetően megértjük az anaszazi tálon lévő jelek ősvallási
mondanivalóját. A tál az Édent (a teremtett és rendezett Földet)
ábrázolja, sarkain a magas sarok jelképekkel. Tudjuk, hogy az ősvallás a
sarkokat megszemélyesített, a sarkoknak külön istene volt. Mivel sarok
(szár Óg) szavunk Heraklész nevével közös gyökerű, ezekben az anaszazi
sarkokban (hegyekben) Heraklész oszlopait tisztelhetjük.
A tál értelme "magas sarok földje"
vagy "magas szár Óg földje" lehetett. Mai értelme, európai
gondolkozással és szóhasználattal: "magasságos Heraklész úr földje".
Feltehető, hogy e közös jelek
valamikor közös szavakat jelöltek. Ez elvileg lehetőséget adhat az
anaszazi tál jeleinek hangzósítására (elolvasására is). A jelenlegi
tudásunk azonban nem elegendő ahhoz, hogy a jelentésüket tekintve
megértett jelképeket hangzósítsuk is, azaz kiolvassuk. Ehhez az indián
nyelveket kellene ismernünk. Akkor remélhető e téren előrelépés, ha a
penut indiánok nyelvében a magyar sarok "szár Óg", ma(gas) és Föld
szavak megfelelőit megtaláljuk. Erre van esély (amint a Jóma
megfelelőjét is megtaláltuk), de nem bizonyos, hogy e szavak máig
felismerhető formában megmaradtak az indiánoknál is.
Jókai
Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával
azonban eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről
is, ha a
falusi turizmus
keretében az országot járván eljut az
Őrségbe
és igénybe veszi a
veleméri Cserépmadár szállás
és a
Csinyálóház
vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető
Sindümúzeum
kiállítását a magyar hieroglif írásról.
Budapest legjobb leírása http://www.budapestcity.org/
Jókai
Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával
azonban eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről
is, ha a
falusi turizmus
keretében az országot járván eljut az
Őrségbe
és igénybe veszi a
veleméri Cserépmadár szállás
és a
Csinyálóház
vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető
Sindümúzeum
kiállítását a magyar hieroglif írásról.
Budapest legjobb leírása http://www.budapestcity.org/